poemofme:

Nem ismered szívem,
szemem fényét nem látod.
Nem akarod bevallani,
de lassan széthullik a világod.
Nem mered kimondani,
hogy amit nem szabad, pont azt kívánod.

Nem látod az erdőtől,
a magányosan búslakodó tölgyet.
Nem hallod a hulláktól,
a neked kiáltó anyaföldet.
Nem érzed, hogy amit szeretsz,
bármikor megölhet.

Költő vagy.
Széttört szívek fénye a sötétben.
Vers vagy.
Gyógyszer a sebhelyt körülvevő kötésben.
Szerelmes vagy.
S gyenge a döntésben.